Fruzsina vagyok, szülész-nőgyógyász szakorvos, egy rendkívüli ember felesége és jelenleg 2 kisgyermek anyukája vagyok. Főállásban jelenleg hátébé (háztartásbeli) vagyok, szülész-nőgyógyász énem egyenlőre a spájzban a kispolcon heverész.
Ez a blog legkedvencebb nővérem (egy van, de akkor is) agyszüleménye, a család nőtagjaiban heves támogatásra talált (Gyuriferi szavaival élve: csináljuk meg! csináljuk együtt! /politika befejezve/) Én szeretném ellátni körülötte az orvosszakmai feladatokat, ami nagyon érdekel, lévén minden oldalról igen-igen érintettnek érzem magam (mint nő, nőgyógyász, panaszos estébé).
A lelkesedéssel nincs gond tehát, remélem, időm is jut rá (álomkép: a gyerekek is támogatni fognak otthon és két szelíd csemeteként halkan eltöltik azt az időt, amíg anya dolgozik, önmegvalósít és népjobbít - esetleg ki is takarítanak, hehe. Egy kőkemény dackorszakos 3 és egy anyatejen élő fél évestől nem lehetetlen kívánalom - ha az ember arra az időre egy süket, vak és érzéketlen tuskóvá nemesül).
Szeretném, ha ezen a fórumon összebogarászhatnánk, amit ma tudhatunk a női egészségről, főleg mint egész-ség értve. Egyenlőre a kismedencei szervek helyben tartása, az ezzel kapcsolatos problémák boncolgatása, orvoslása lenne a cél. Vagyis NŐK A GÁTON!
Viszont már az első családi kupaktanács közben kiderült, hogy a probléma igen szerteágazó, bonyolult (mint egy nő úgy általában). Ez a fránya holisztikus szemlélet, amivel meg vagyunk áldva, azt valószínűsíti, hogy egyéb 'társproblémák' is a felszínre fognak kerülni, mint nőiség, nőiesség megélése, ezzel kapcsolatos zavarok, meddőség satöbbi, hogy a férfiakról ne is beszéljünk. Pedig remélem fogunk, mert ez társasjáték, egy férfi minimum kell hozzá...
Fruzsina
